Először is magának a városnak iszonyat méretei vannak, és 15-16 millióan lakják. A híres látnivalók nagyjából két négyzetkilométeren belül találhatók, a szálláshelyek ráadásul ezen a részen olcsók, 12-15e ft-ért már lehet teljesen kulturált szobát bérelni 2 főre. Az autók, buszok itt milliméterekre közlekednek egymástól és a járókelőktől is, utóbbiak leginkább a piroson át vágnák keresztül az úton, a rendőr (trafik polis) még segíti is őket ezen nemes cselekedet közben. De motoros is megy át a zebrán veled együtt, nem érzi ezt egyáltalán problémásnak. A belváros egy gigantikus piac lényegében, ezerféle hamis termékkel, de ezt néha tényleg nem lehet megmondani róluk, a másiknál meg sírsz, annyira gagyi sz.r :) A Nagybazár a piacok legnagyobbika, onnan kikeveredni sem egyszerű és minden tripla annyiba kerül. Szóval ne tarts fergetegparty-t amiatt, mert lealkudtad félárra a „Luis Vuitton” táskádat, mert kint az utcán még annál is sokkal olcsóbb.

Tömegközlekedés nevetséges áron van (ez metrót, buszt, villamost, vonatot és hajót jelent), utóbbival, azzal, ami helyijáratnak minősül pl. 450 ft-ért tudsz tenni egy 1 órás Boszporusz körutat. Éttermek vegyes áron etetnek meg (szó szerint belépsz és a kezedbe nyomják a padlizsánsalátát és kézzel a szádba akarják rakni a reszeltsajtot), de 2000 ftból már jól lehet lakni innivalóval, ha tudjuk, hol érdemes. Busszal simán belefuthatsz abba a nem túl rózsás helyzetbe, hogy békaügetésben hamarabb odaértél volna, mint maga a járat. Délután 4 és 7 óra között fókamászásban is :) De akad szinte amerikai negyed is, Arnavutköy, a Boszporusz hídon túl az európai részen, ki lehet találni melyik kép az.

Nagyjából fél- egymilló kóbor macska lehet a városban, imádom őket, de a helyiek még inkább, egyik sem beteg vagy sánta, sőt, még kis házikókat is barkácsolnak nekik az emberek. Kutyák is csámborognak sokfelé, mind nagytestű, és zöld biléta/chip van a fülükben. De leginkább csak fekszenek a többezer turista között. Agresszívet csak egyet láttam, de azt épp futás közben…

Ha már futás, hát, nem tudom. 6 napot voltam, de a tengerparton és a Gülhane Parkon kívül nem tudok elképzelni más terepet a város központi részén (értsd, egy 10km-es sávban). A Park egy gyönyörű, dombos macskaparadicsom, a tengerpart pedig jól futható, bár sokszor a kikötőket ki kell kerülni, akkor pedig egy hatsávos autópálya mellett haladsz tovább. Amúgy viszont rendezett parkok sorakoznak az út és a tenger között, szinte résztávozásra hívnak :)
Bringázás: bár végigfut a bringaút ezen a részen (többtíz km-en át), de alig-alig láttam országútist, érdemi edzésre nagyon veszélyes lenne az autópályalehajtók és a padkák miatt.

Összefoglalva, lényegében kényszerből mentem Isztambulba céges ügyben, nyilván nem is az én világom, de utólag mégis örülök, hogy láttam ezt a sokszínű várost, az ezerféle nemzetiséget, meg a helyiek tukmálásra építő, de mégsem annyira zavaró, bár kissé tolakodó viselkedését. Amikor pedig mindenki orosznak néz egy héten át, csak ront a helyzeten.

Egy mondatot megtanultam, ami a címben is van, ’ajándék halas szendvics’, szerintem akkor érdemes mondogatni, amikor rossz kedved van és Mekk Elekről gyorsan eszedbe is fog jutni :)

Képek:  https://www.strava.com/athletes/21257594/posts/22074683