Érdekes írás, szerintem egy kicsit sötétebbre fested a helyzetet a valóságosnál, bár a felsorolt tényekkel nehéz vitatkozni. Azért felhívnám a figyelmet arra a furcsa ellentmondásra, amire Te is utaltál, hogy az eliteredmények a sportág bázisának szélesedésével egyszerre romlanak.
Ha ez így van, akkor az nagyfokú szervezetlenségre és a támogató (a tehetségeket maximálisan kiaknázó) háttér hiányára utal, talán csak idő kérdése, hogy mindez megszerveződjön.
Na, hogy pozitív felvetéssel fejezzem be: jövőre ugye megpróbálunk mindketten 2:50 alá kerülni? Ha sikerülne, ezzel még fényévekre lennénk a világelittől, de a magyar elitbe már beletartoznánk. Ráadásul a szűkebb (Top 15) elitbe...

Nagy benned a szociális érzékenység. :-) Én eddig nem figyeltem fel erre a jelenségre, és igazából nem is tudom annyira átérezni, hogy ez mennyire szomorú. Ez utolsó előtti bekezdésed viszont nagyon elgondolkodtató.

Gondoltam, hogy inkább itt szólok hozzá nem mailben, hadd szaporodjanak a kommentek :) Rolinak valószínűleg igaza van, hogy nincs megfelelő támogató háttér. A Szabó Gabi is pl. 21 évesen kezdett el komolyabban futni, nagyon fontos évek maradtak ki, és ezt utólag már nem lehet behozni, ha valaki tényleg elit szinten akar sportolni. Teljesen amatőrként, főleg edzői kontroll nélkül meg nem sokan futnak olyan edzésheteket, mint a magyar maratoni csúcstartó Szűcs Csaba, aki 200-300km közötti heteket produkált fénykorában, és ez 100%-ban minőségi munka volt. Ahhoz, hogy mindez változzon szakértő műhelyek kellenek, felkészült edzőkkel, megfelelő edzésmódszerekkel. Na és persze elhivatottság, mert ez több erőfeszítést kíván valóban mint az online póker. Azért annak örülni kell, hogy egyre többen ismerik fel, hogy mozogni jó, van egy széles bázis, ami egyre szélesebb lesz, és talán az ő gyerekeik már nem csak a számítógép előtt ülnek majd. És a nagy számok törvénye alapján ebből nem mindenki focizni akar majd. Azért nem véletlenül az atlétikai vb a 3. legnézetebb sportesemény az olimpia és a foci vb után.

Szerintem valószínű, hogy nem indult mindenki az országos bajnokságon, hanem inkább egy pénzdíjas "templomkerülő" versenyt választott, lehet, hogy árnyaltabb képet kapnánk, ha nem az OB eredménylistáját, hanem az éves rangsort néznénk ...

@BŐS:
www.masz.hu/images/stories/statisztikak/2009/ranglistak/szt-ranglista--csiki-absz.pdf
Az árnyalt kép sem sokkal jobb sajnos...

Az is sokat elárul, hogy az előbbi lista 2009. év végi, és ennél frissebbet nem találtam az atlétikai szövetség honlapján.

Bocs, hogy beugatok a partvonalon túlról(hobbitájfutó vagyok), de ez azért szemet ütött nekem(Index cikk, Szűcs Csabától idézet):

"Az sem állja meg a helyét, hogy feltétlen profinak kell lenni a jó eredményhez. Hatórás munka mellett is tudtam 2:13, 2:14-es időket futni. Erre könnyű, irodai munka mellett más is képes lehet"

Mégis hol talál az ember manapság 6 órás munkát, amiből még meg is tud élni? Nem illegálisan túlóráztatós, ténylegesen 8 órás munka sem jön össze mindenkinek, és akkor még nem is beszéltünk olyanról, hogy a munkába jutás. Ritkaság, ha valaki este 6-kor már otthon van, télen pedig gondolom nem árt naponta legalább egy 2 órás edzés, bizonyos napokon reggel is egy egy órás. Akkor máris 8 óra van, 10-kor már nem árt aludnia, ha másnap nem akar álmosan bemenni dolgozni, illetve ha a reggeli futást is be akarja iktatni. Hétvégén nyilván van idő, más kérdés, hogy esetleg a családjával töltené.

Mindenesetre komoly áldozatot jelent a siker, az biztos. Igen, persze nyilván egy lelkes amatőr szeret edzeni, mert szeret futni. Csak akkor jönnek ide az olyan dolgok, mint a 40 fokban futás(én speciel inkább futok -20-ban), vagy a kemény résztávozás, vagy a sérülés kockázata. Azért lássuk be, a legtöbb amatőr futó inkább megáll egy bizonyos ésszerű szintnél, főleg mert saját szórakozására csinálja. Lehet emiatt bárkit puhapöcsnek vagy nem elég kitartónak nevezni, de ha nincs miért, minek túlhajszolnia magát?

A szocializmusban hivatalosan amatőr volt minden sportoló, a valóságban meg kaptak 4-6 órás, többnyire kamu munkát. Állami támogatással ma is megoldható lenne olyan futókat kinevelni, akik 2:10 körüli maratont tudnának, csak kérdés, hogy érdemes-e, világbajnokok, olimpiai bajnokok úgysem lesznek, a tömegsportra költeni meg közegészségügyi szemponból jóval kifizetődőbb lenne. Lehet mondani, hogy a versenysport haldoklása, de az is lehet, hogy ez egy új, az előzőnél jobb korszak kezdete. Vagy mégis mi lenne jobb, ha néhány 2:10 alatti maratont futó élsportoló lenne, vagy ha több tízezer, aki egyáltalán képes arra, hogy 4 órán belül lefussa? Mondjuk szerintem legjobb az lenne, ha mindkettő...

Egy jó barátom a fenti cikkre hivatkozva kérdezte a véleményemet, ide is beírom:
Sajnos, a mai fiatalok nem nagyon vállalják fel a kemény munkát, de az is igaz, hogy még egy nagyon tehetséges gyerek előtt kemény munkával kb. az a perspektíva áll, hogy megütheti egy másodvonalbeli kenyai szintjét. Az idei legjobb európai eredmény 2:09, a világ élvonala mind 2:06-on belül tud. A berlini maratonon idén világcsúcsot futottak, de egy német férfi sincs az idei maratoni világranglistán (<2:18). (www.iaaf.org/statistics/toplists/inout=o/age=n/season=2011/sex=M/all=n/legal=A/disc=MAR/detail.html)
Nehéz így csábító jövőképpel csábítani a fiatalokat.
Azonban, jó magyar eredményre szükség lenne, mert kellenek a magyar példaképek még a hobbifutók számára is. Hiába a kenyai futók egyeduralkodása, USÁ-ban is általában Ryan Hall, Meb Keflezighi és Kara Goucher mosolyog a Runners' World címlapjáról.

Zabalint-nak maximálisan igaza van. Inkább legyen tízezer magyar hobbifutó 4 órán belüli maratoni pb-vel, ezen belül meg Roli és Korpa meg még 15-20-an akik 2:40-en belül nyomatják amatőrként, mint 1-2 agyonhajszolt, esetleg doppingolt "profi", akik magyar csúccsal se kerülhetnek be a világ legjobbjai közé.
Bár hozzáteszem, ami szerintem szomorú, kicsit nagy az "öregemberek" aránya a hobbifutók között az igazi fiatalsággal szemben...

Mikor lesz már beszámoló a győri versenyről?

Majd ha a kislányom is úgy gondolja, hogy most az a legfontosabb :)