Ilyenkor november végén minden évben teljesítem a szilveszteri maraton első felét (kb. 380m szint 20km-en), hogy lássam, mekkora lemaradást halmoztam fel szintes futások tekintetében. 2 éve, amikor sikerült megnyernem a 24km-es versenyszámot, december elején 1:27:20-at futottam ezen a huszason.
Nagy reményeim nem voltak előzetesen, annyit viszont tudtam, hogy kemény lesz piszkosul ez most még nekem. No meg az élénk déli szél sem ideális ezen a pályán, erről majd később (3 fok körüli hőmérséklet mellett).
- szakasz: Deák Szakközépiskola-Panoráma út alja (5km): mindjárt egy 120m szintkülönbségű domb az elején, aztán a lejtement ugyanekkora süllyedéssel. Felfelé „normálisan” haladtam, nyilván nem könnyedén (az nem is lenne természetes), de azért gazdálkodnom kellett az erőmmel. Lefelé azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy ezeken a részeken most nem tudom gátlástalanul engedni neki, mint szoktam jó formában, inkább a regenerációt kellett, hogy elősegítsék ezek a méterek.
- szakasz: Zárdáig (3.7km): a Jánkára már jóval fáradtabban futottam fel és kifejezetten lassúnak tűnt néhány szakasz, de azért kerek 38percnél ott voltam a zárdánál, ez olyan 43 perc körüli végeredményt ért volna a rövid távon(10.1km), de nekem még sok volt hátra, bántóan sok.
- szakasz: 74-es útig (4.5km): ez a leginkább sík rész remek alkalmat adhatott volna az utolsó kemény domb előtti regenerációra, de egyrészt azért haladnom kellett (nem túl acélos 4’17”es átlagú lett ez a rész), másrészt a déli szél éppen szemből fújt, ami nagyon nem hiányzott.
- szakasz: végéig (Bozsok, 6.84km): másfél kilométer után bele is csaptam a lecsóba, jöhetett a botfai hegy a 20%os kaptatóval. Bár ez a rész soha nem ment jól nekem, a gáz azzal volt, hogy már a falun belül is csak vánszorogtam felfelé... Aztán a „fal” már a szokásos módon éppen csak kocogva sikeredett, de még a tetőig várt rám három újabb rövidebb felfelé, amelyek már igazán nem estek jól. Az utolsó hosszú lefelén és a bozsoki sík részen már csak letudtam a kötelezőt (lefelé a szar is gurul alapon :) ), ott már rég nem voltam topon.
Az időm 1:27:51 lett végül (4’24”-es össztempó), ami nem vészes azért, de ahhoz képest, mennyire elfáradtam (jobban, mint a félmaratoni PB-m alkalmával), már nem tekintenék annyira pozitívan erre a teljesítményre. A középtávra (24km) vetíteve 1:45:xx körül értem volna be, ám idén maratonra készülök, amitől (legalább is egy jó időeredménytől) most úgy érzem, fényévekre vagyok. De legalább is keményen kell edzenem még hozzá.
Nem kellett frissítetenem végül egyszer sem és a futás előtti 73.5kg-os súlyomhoz képest hazaérve már csak 70.7-et mértem. (mondjuk utána még lefutottam a Csácsi dombokat is a kollegámmal)
