HTML

GO RUNNING

Friss topikok

Bestia

2015.12.17. 21:10 korpaZASZ

 Az egész úgy kezdődött, hogy November 16.-án egy futóiskolás edzés utáni hajnalon 2 órán keresztül jobb hátul hullámokban jelentkező, szúró fájdalom gyötört. Igencsak pánikba estem, mert – szülési tapasztalat hiányában – hasonló fájást előtte nem éreztem.

 Arra gondoltam, így nem hogy futni, de dolgozni menni sem tudok másnap, de talán még az ügyeletig sem jutok el ebben az állapotban. Aztán, bár reggelre jórészt elmúlt a dolog, mások tanácsára mégis meglátogattam az amúgy 10 évente meglátogatott háziorvosomat. Túlzás lenne azt állítani, hogy jó ismerősként üdvözöltük egymást, sőt, hirtelen azt sem tudtam, egy évtizede is ő praktizált-e, amikor is a jogsimat hosszabbíttattam.

 Addigra már utánanéztem a dolgoknak, vesemedencegyulladásra, vagy vesekőre gyanakodtam (miután Dr. Korpics Mr Google-lel egyeztetett a témában). A vizeletben volt egy kis vér, meg zavarosnak is bizonyult, így irány a „sürgősségi” ultrahang (máskülönben 4 hétre rá kaptam volna időpontot). A kórházban talán még régebben jártam, mint a házidokinál, miután sikeresen eltévedtem, az UH 4mm-es vesekövet diagnosztizált, ami már „úton volt” (=elhagyta a vesét). Itt egy érdekes momentum történt: az UH után kijött hozzám az asszisztens és belekezdett abba, hogy a jobb oldali vesekő egy férfival való rossz kapcsolatot jelez és felejtsem el a magányt, meg amúgy sem érdeklik a gyógyszerek, mert azok nem jók semmire (mindezt megrökönyödve hallgatták a patikaszeren élő, körülöttünk várakozó kisnyugdíjasok). Hoppá, sámánt fogtam a nyugati orvostudomány szentélyében :)

 Akkorra már azt is tudtam, hogy a sok ugrabugra segíti megindítani a követ, a futás pedig konkrétan a legjobb választás. Hallelúja, minden futónak vesekövet és otthon lehet orvosi papírt lobogtatni, ha a család sokkalná a futásra fordított időt :)

 Pontosan így jártam el 18.-án: egy lendületes félmaraton és este nyolckor máris embriópózban kezdtem meg az éjszakát. Ez a fájás most cirka 3,5 órán át tartott, „csak” négyzetre kellett emelni az első éjjel kálváriáját és máris megkaptam a fájdalomskála legfelső értékét… Épp az ellenkezőjét tettem annak, amit ilyenkor kellene, sz.rt sem ittam…. Elég annyit elmondanom erről, hogy a közel fél műszaknyi szenvedés legkellemesebb pillanata az az 5 perc volt, amíg a WC-n hánytam, mert addig is kevésbé éreztem a szúrást…Nők elmondásai alapján, százszor inkább a szülés, mint egy vesegörcs.

  Két nap múlva újabb futás (el lehet képzelni, milyen lehet olyan tudattal futni, hogy tudod, utána a hajadat fogod tépni), de ezúttal csak fél óra fájást kellett kibírnom, de az is eléggé lájtosan jelentkezett.

 Innentől viszont megszűntek a panaszok három hétre, csak a para maradt: mi lesz, ha olyan helyen jön elő, ahol „nincs fal, amit kaparhatnék”, mondjuk utazás közben vagy idegen helyen.

 Újabb ultrahangra lettem jogosult (céges vizsgálat), ahol is közölték, hogy „Oh, egy ekkora követ maga úgy kipisilt, hogy meg se rezzent” – mivel nem látott a doki követ, ez a válasz tűnt a legkényelmesebbnek neki (egy kis cisztát azért talált a vesében, hogy mondjon valamit). Másnap aztán újra zavaros vizelet, ennyit az UH megbízhatóságáról.

 Jól van, mondom, elmegyek egy természetgyógyászhoz is, még ha nem is hiszek benne. Ez utóbbi nem is változott, mindenesetre kezet foghat az üzemorvossal, mert ő is megesküdött rá, hogy kövem az speciel nincsen (igaz szerinte cisztám se, helyette viszont nehézfémmérgezéssel vígasztalódhatok).

 Eltelt azóta néhány újabb tünetmentes nap (bár akadt olyan időszak, amikor éreztem, hogy már a hólyagban lehet), aztán ma, hogy is fejezzem ki magam, konkrétan kitapintottam a bestiát, de nevezzük inkább gyémántnak, úgy elegánsabb.

 Más sem kellett nekem, azon nyomban utána küldtem egy liter teát, majd alig értem ki a klotyóra, ahol végre egy hónapnyi várakozás gyümölcse öltött testet egy ilyen kemény, érdes, amorf alakzat képében:

 image.jpg

 

 Lemértem, 3,5mm a leghosszabb része, de kerekítéssel elfogadom 4mm-esnek, hisz végül is az összes vizsgálati eredmény közül mindössze „ez nyert hangszórót” :)

 Hamarosan feladom elemzésre, ám meglepne, ha nem amiatt alakult volna ki, mert elégtelen mennyiséget ittam. Megfizettem a tanulópénzt, vettem az adást kedves Mindenható :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://korpa.blog.hu/api/trackback/id/tr158180820

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása